Bemutatkozás/Labinformálódás/A stressz és a kémia



A stressz és a kémia

Mindenki átél néha feszült helyzeteket, amelyekben nem érzi jól magát. Gyakran találkozni biztos receptekkel a stressz kezelésére vagy elkerülésére. De melyek közülük a tévhitek, és mi az, ami működik?

1. TÉVHIT:
A nők hisztérikusak, a férfiak jobban tűrik a stresszt!
TÉNY:
Bár nem hisztériáról van szó, de tény, hogy a férfiak jobban kezelik a stresszt. A statisztikák szerint a nőknél gyakoribb a depresszió, a félelem, a szorongás. A neurológusok megpróbálták megmagyarázni, mi történik a nők, ill. a férfiak agyában a stresszre adott válasz során. Patkányokon végzett vizsgálatok alapján a nőstények érzékenyebbek az alacsony, vagy épp a magas kortikoliberin nevű stresszhormon-szintre. Vélhetően hasonlóan reagál az emberi agy is, és a nőkben már eleve kódolt a rosszabb stressztűrő képesség.

2. TÉVHIT:
Stresszesen nincs értelme tanulni.
TÉNY:
Az enyhe stressz inkább javítja a memóriát és a tanulást. A Chicagói Egyetem tudósai a tesztelt ürgéknek kortizol hormont adtak, ami stresszhatás esetén választódik ki, ezután meg kellett tanulniuk egy labirintuson át vezető útvonalat. Azok, amelyek kis adag hormont kaptak, jobban tanultak, mint azok, amelyeknek több kortizol volt a vérében, vagy amelyek egyáltalán nem kaptak belőle. Az embereknek etikai okokból nem adagolható stresszhormon, de vélhetően az enyhe stressz az embereknél is elősegíti a tanulást.

stressz1


3. TÉVHIT:

A stressz olykor elkerülhetetlen.
TÉNY:
Mindenki másképp birkózik meg a különböző helyzetekkel. Valakit pl. stresszel a partnerével való vita, de az iskolai vizsgát jól bírja. Másnál ez épp fordítva van. Ám a stresszhelyzetek kezelése megtanulható, és el is lehet kerülni őket. A megelőzés egyik módszere a megfelelő mentálhigiéné, amelynek része többek között a lélek és a test ápolása, az a képesség, hogy tudatosítsuk életünk és tetteink értelmét. Lényeges a pihenésre szánt megfelelő tér kialakítása is. A stressz megelőzéséhez tartozik, hogy a kis dolgoknak is tudjunk örülni, a prioritásokat rangsoroljuk, illetve az önreflexió képessége. Ezek gyakorolhatók önállóan is, de rendelkezésre állnak különféle pszichoterápiák vagy csoportos terápiák, az idővel történő gazdálkodásra oktató tanfolyamok stb. A lazítás megtanulható például jóga vagy masszázs közben, a belső harmóniát szolgálhatja a művészet is, a színház- vagy a kiállítás-látogatás, a könyvolvasás, a zenehallgatás. De mindenkinek ki kell tapasztalnia, mi nyugtatja meg legjobban, és mely tevékenységek stresszelik leginkább.

4. TÉVHIT:
Az alkohol oldja a stresszt.
TÉNY:
Bár régebben sokan azt hitték, hogy egy pohárka alkohol segít a stressz leküzdésében, ennek épp az ellenkezője igaz. Sőt, a hosszan tar tó stressz növeli az alkoholproblémák kialakulásának veszélyét. A legújabb kutatások szerint alkoholfogyasztás esetén rosszabbodik a stressz, mivel negatív hatással van a szervezetre – növeli a pulzusszámot, a légzésszámot és a vérnyomást. Mindez részben a növekvő alkoholadag tünete, részben a növekvő stresszé. Sőt, ha valaki feszült helyzetekben az alkoholhoz nyúl, ördögi körbe kerülhet. Az alkohol növeli a stresszt, az megint az alkoholhoz való menekülést, és ez így folytatódik.

stressz3


5. TÉVHIT:

Nincsenek testi problémáim, így nem kell törődnöm a stresszel.
TÉNY:
Tartós stressz esetén, például megterhelő foglalkozásnál, lehet, hogy a következmények csak hosszabb idő után jelentkeznek, ezért nem jó alábecsülni a különféle stresszhelyzeteket. Stressz hatására kortizol hormon választódik ki a vérben, és ha ennek szintje folyamatosan utántöltődik, komoly károk keletkezhetnek a szervezetben – pl. vérnyomás növekedése, ezzel nő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, izomproblémák lépnek fel a tartós izomfeszültség miatt, gyengül az ellenálló képesség. A tartós stressz negatív hatással van a belső szervekre és az agyban lévő idegkapcsolatokra is. Ám ez az elváltozás visszafordítható, és egy hosszabb nyugalmi időszak után az idegkapcsolatok megújulnak. A tartós stressz növeli a depresszió vagy a szorongásos állapotok kockázatát is.

6. TÉVHIT:
A szexuális önmegtartóztatás megnyugtat.
TÉNY:
Épp ellenkezőleg. De nem csak szexszel szabadulhatunk meg a stressztől, ha nem pl. édességgel is. A jó érzések oldják a stresszt, és ha van elég belőlük, a későbbiekben is jobban kezeljük a stresszhelyzeteket. A Cincinnati Egyetem tudósai egereken végzett kísérletekkel igazolták, hogy az életörömök kikapcsolják a stresszel kapcsolatos fiziológiai reakciókat. Szerintük a ribonukleinsav (mRNA) fokozott termelése óv a stressztől, ami ismételt szexuális örömök vagy édesség hatására sok állatnál bekövetkezett. De a legfontosabb megállapítás az volt, hogy a stressz tompítása tovább kitartott az egereknél – így a stresszel folytatott küzdelemben ne tartózkodjunk az élvezetektől.

stressz4


7. TÉVHIT:

Az idő minden sebre gyógyír.
TÉNY:
A stressz megerősíti azon információkat, amelyeket mélyen az emlékezetünkbe véstünk, sőt, összeköti őket más, össze nem függő élményekkel. Ilyen asszociációból jöhet létre az ún. poszttraumás stressz (PTSD), amitől az illető évekig is álmatlanságban szenvedhet. Gondolataiban és álmaiban újra átéli a traumatikus eseményt, és minden indok nélkül visszatér hozzá. Kerüli a helyet, ahol ez bekövetkezett, az embereket, akik jelen voltak, vagy a helyzeteket, amelyek felidézhetnék ezt az eseményt. Nem is kell, hogy magát a pácienst érintse – az illető átélhet szörnyű helyzeteket valaki „közeli” helyett is, vagy szemtanúként. Az idő múlásával mindez rosszabbodhat, ezért nem szabad alábecsülni a stresszhelyzeteket. Poszttraumatikus stressz gyanúja esetén sürgősen pszichiáterhez kell fordulni, aki előírhat gyógyszereket vagy javasolhat pszichoterápiát is.

8. TÉVHIT:
A legstresszesebb foglalkozás az emberekkel végzett munka.
TÉNY:
Az amerikai CareerCast összeállította a legstresszesebb foglalkozások listáját Amerikában. Összevetették a munka nehézségét, az egészségügyi kockázatokat, a családtól való távolmaradást, a fizikai kondíció szükségességét. Európában szintén hasonló foglalkozások foglalják el az első helyeket: 1. katona, 2. tűzoltó, 3. személyszállító repülő pilótája, 4. PR menedzser, 5. magas beosztású menedzser.

9. TÉVHIT:
A stressz meddőséget okoz.
TÉNY:
A kutatók sokat vitáznak arról, hogy a stressz befolyásolja-e a szaporodást, és ha igen, mennyire. A Kaliforniai Egyetem tudósai szerint a stressz által termelt hormonok tompítják a gonadotropin nevű nemi hormont, melynek csökkenésével a spermiumok és az ovuláló petesejtek száma is csökken. Ám a brit Cardiff Egyetem tudósai úgy vélik, a stressz nem befolyásolja egyértelműen a termékenységet. 3583, meddőségkezelésben részt vevő nőt vizsgáltak meg. Összevetették az érzelmi állapotukat a sikeres vagy sikertelen kezelés előtt, de nem találtak összefüggést. A stresszes állapotban lévő nőknek ugyanolyan esélyük volt a teherbeesésre, mint a pszichikailag jó állapotúaknak. Ám a stressz biztosan nem segít semmiben, ezért meg kell tanulni dolgozni vele, és nem behódolni neki.

stresszeles

 

forrás: 3. Évezred Magazin

Regisztráció
HÍRLEVÉL REGISZTRÁCIÓ
Keresés
Mit:
Hol:
gyogyszercimke Chemgeneration