Bemutatkozás/Labinformálódás/Veszélyes taposóaknák? Segítenek a méhek.



Veszélyes taposóaknák? Segít a méhraj!

A taposóaknák rettenetes fegyverek. A háborúnak, amelynek során a földbe kerültek, talán már rég vége, de ők még mindig áldozataikra várnak. Megtalálásuk és hatástalanításuk rendkívül nehéz. Lehet, hogy ebben segíthetnek a közönséges méhek?

Horvátországot a magyar turisták is szívesen választják nyaralásuk helyszínéül. Szépségeit látva nehéz elképzelni, hogy nem is olyan rég véres konfliktus helyszíne volt. Tudjuk, de alig hisszük, hogy végigsöpört rajta a borzalmas délszláv polgárháború, amelynek következményeit még mindig nem sikerült teljes mértékben felszámolni.

Lapuló gyilkos
Az első taposóaknákat az első világháború idején kezdték használni. Az ENSZ információi szerint a fel nem robbant példányok jelenleg évente húszezer embert ölnek meg, további ezreket pedig élethosszig megnyomorítanak. Ezen a téren Koszovó, Irak, Bosznia, Vietnam, Kambodzsa és Libanon a leginkább érintett országok, de ide tartozik a már említett Horvátország is. Szomorú tény, hogy ráadásul világszerte újabb és újabb taposóaknákat helyeznek el; a legnagyobb bűnösök Szíria, Burma és Izrael.

aknasz3


Százezer horvát akna

1997-ben aláírták az Ottawai Egyezményt, amely megtiltja a taposóaknák használatát. Ám a világhatalmak – Oroszország, az USA és Kína – nem csatlakoztak hozzá. A legnagyobb aknagyártók egyike Oroszország, de India és Brazília is nagy mennyiségben gyárt aknákat. Szlovákiában, Lengyelországban is folyik aknagyártás.

Horvátországban 750 km2-nyi az aknákkal borított terület; ez csaknem másfélszer nagyobb, mint Budapest területe. 1991-től, amikor a véres jugoszláv konfliktus kitört, 2500 ember halálát okozta akna; közülük 66 tűzszerész volt. Négy év alatt (1991–1995) Horvátországban közel százezer aknát helyeztek el. Döntő többségük helyét pedig nem jelölték térképen!

Tűzszerész méhek
A Zágrábi Egyetem révén a tudomány is bekapcsolódik az aknákkal vívott harcba. Nikola Kezic biológus szerint, az eddig meg nem talált aknákat a méhek specifikus szaglásának segítségével kereshetnék meg. Elég, ha egy kis TNT-keveréket teszünk a méhek táplálékába, és megbirkóznak a feladattal.

aknasz1


„Alapkövetkeztetésünk az, hogy a méhek képesek pontosan felismerni ezt a célt. Így elégedettek vagyunk”
– mondja a kutatásvezető Kezic, aki az Európai Uniótól kapott támogatást a méhekkel kapcsolatos tudományos projekthez.

Csapata nemcsak laboratóriumi körülmények között kísérletezett, hanem a szabad természetben is. Az eredmények ígéretesek – a méhek természetes közegükben is azon helyeken gyűltek össze, ahol táplálékukat kis mennyiségű TNT-vel dúsították.

A rajjal nehezebb
Kezic szerint nem gond egyetlen méhet megtanítani a robbanóanyag megtalálására. „Ám nehezebb a helyzet egy méhrajjal, amit ezer és ezer egyed alkot” – nyilatkozta. Az eljárás mindenesetre beválhat a rejtett veszélyek megszüntetésében.

A robbanékony töltetek jelenléte alapvetően befolyásolja a helybeliek életét, az ipart, a földművelést és a turizmust is.

aknasz4


Kezic szerint még eltart egy ideig, míg a méhek közvetlenül bekapcsolódhatnak az akcióba, és megoldhatják a rejtett robbanóanyagok felderítésének problémáját. Mint elmondta, amerikai kutatók már a múltban is végeztek ilyen rovarokkal hasonló kísérleteket. Azonban kísérleteikhez ők más robbanóanyagokat használtak, nem TNT-t, amit a jugoszláv polgárháború során a leggyakrabban alkalmaztak.

NikolaKezic

 

KIHAGYHAT A MÉHEK AGYA
„Ha eltűnnének a méhek, az emberiségnek csak négy éve lenne hátra” –
mondta Albert Einstein. Főként a tápláléklánc becsődölésére gondolt. Néhány kutató szerint ez túlzó kijelentés, bár igaz, hogy mezőgazdasági és ipari tevékenységünket meg sínylik a méhek. A növényvédő szerek, amelyeket a termények vagy a kaptárak védelmére használunk, a méhek agyának „kihagyását” okozhatják, károsítva emlékezetüket és navigációs képességeiket – ezért nem találják táplálékukat, s nem tudják beporozni a bibéket, ami létfontosságú a mi élelmiszertermelésünkhöz. Így vélekednek a Dundee-i Egyetem skót tudósai is.

mehek


A kutatók méhek agyát figyelték meg, miután (termések védelméhez használt) neonikotinoid permetszerekkel és (méhkaptárak atkamentesítéséhez használt) organofoszfátokkal találkoztak olyan koncentrátumban, amilyennel a természetben is szoktak. Azt tapasztalták, hogy azok agyi tanulásközpontjának működése hirtelen leállt.

Az említett két növényvédőszer-osztály hatása tehát gátolja a méheket a tanulásban. „A dolgozók bonyolult viselkedést tanúsítanak, a táplálékszerzéssel kapcsolatos virágok ismérveinek memorizálásával, ami tanulást igényel részükről” – írja Geraldine Wright, a Newcastle Egyetem viselkedéstani és evolúciós központjának munkatársa. „E funkció sérülése súlyos következménnyel járhat a méhkolónia túlélésére nézve, hiszen a tanulni képtelen méhek nem találnak ennivalót.”

Ma már a világ legkülönfélébb részein élő méhészek aggódnak az elnéptelenedés szindróma miatt, ami azt jelen ti, hogy a felnőtt méhek egyszer csak eltűnnek a kaptárból. Ezt korábban atkák, vírusok, penész, növényvédőszerek rovására írták. A probléma komoly, hisz a méhek a rovarok által beporzott növények 80%-áról gondoskodnak. Nélkülük sok növény nem hozna termést, illetve kézi munkával kellene azokat beporozni.

 

forrás: 3. Évezred

Regisztráció
HÍRLEVÉL REGISZTRÁCIÓ
Keresés
Mit:
Hol:
gyogyszercimke Chemgeneration